Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Akváriumi berendezések

Akváriumi berendezések

Tartalma: Dekoráció, Talaj

 

 

Az akvárium talaja
 
                 Most, hogy már megvan az akvárium, és már azt is tudjuk, hogy-hogy kell vizet cserélnünk, válasszunk aljzatot az akváriumunkba.
Akár hisszük, akár nem, az akvárium talaja is igen fontos!
                 Az akváriumot olyan talajjal kell feltöltenünk, amely kielégíti a halak és más élőlények igényeit a színre, formára, és szemcsenagyságra vonatkozóan.
                 1-2 tudnivaló a talajról: A sügerek többnyire homokos talajt igényelnek. Ilyenkor arra kell figyelnünk, hogy a homok szemcsenagysága legyen annyira nagy, hogy ha felkeveredik a homok, 5-10 mp-en belül letisztuljon a kilátás. Homokból általában kvarc-homokot szoktak vásárolni. Arra viszont vigyázzunk, hogy az akváriumi talaj nem egyenlő a homokozóval. Ne gondoljuk azt, hogy azzal takarítunk meg némi pénzt, hogy fogjuk a kislapátot és egy zacskót, és telelapátoljuk.
               A talaj választásakor az a mérvadó, hogy a halak, melyeket szeretnénk tartani, természetes körülmények közt milyen helyen/ milyen talaj fölött úszkálva élték mindennapjaikat. Ügyeljünk a természetességre. Ne vegyünk kék/piros/sárga/zöld, és más, a szivárvány színeiben pompázó talajt, mert a talaj színe is stresszelheti a halakat. Pontosabban a talaj tónusa.
                 A talaj mérete: A talaj szemcsemérete ne legyen túl nagy, mert ha túlzottan nagy szemű, behullik az eleség, berothad, és rontja a vízminőséget, melytől a víz nitrit és nitrát -szintje emelkedik, nő az ammóniaszint, és amellett, hogy a víz, és tőle a szobánk is büdös lesz, a halaink is elpusztulhatnak. Ennek érdekében kis szemcsenagyságú talajt válasszunk, például 2-3 mm-est. Ez már elég apró ahhoz, hogy a táp, az elhalt növényi részek, és a halak ürüléke ne tudjon beesni közé. Ennek a felszínéről, a már fentebb leírt módszerrel könnyedén le tudjuk szívni az oda nem tartozó dolgokat az aljzatporszívóval.
                 A talaj színe: A talaj színét is a szerint kell megválasztani, hogy milyen tónusú a hal eredeti környezetében található talaj. A legtöbb trópusi halfajta a sötét talajt kedvelik. A sügerek számára, ahogy már fentebb leírtam, a világosabb színek kedvezőek. És hogy miért annyira fontos a szín? Hát azért, mert ha nem megfelelő a színe az aljzatnak, a halakat stresszelheti. Ha stressz éri a halakat, az immunrendszerük legyengül, mely folyamán elkaphatnak valamiféle fertőzést, és ettől elpusztulhatnak. A trópusi halak a sötét színektől érzik biztonságban magukat, ezért én szívesen használok fekete talajt (például: feketebazalt-zúzalék). Ha mégis színezett talaj mellett döntenénk  -mert nem törekszünk az akvarisztika eredeti céljára, miszerint az akvárium a természet egy kis szelete, egy kis darabkája- akkor figyeljünk arra, hogy nehogy olyan színes talajt vegyünk, melyből oldódik a festék, mivel ez gyorsan véget vethet a kezdeti szép akváriumunknak.
                 A talaj formája: A talaj formája alatt, egész pontosan a talaj szemcséinek a formájára utalok. Ha a talajon úszkáló halakat, például páncélosharcsát veszünk, akkor nem a legjobb választás halacskánkra nézve az éles talaj. Ilyenkor érdemes koptatott zúzalékot, vagy egyszerű sódert, vagy más, éles részektől mentes talajt venni, főleg, hogy azon kívül, hogy a kis halunk megvághatja vele magát, a nyílt seb elfertőződhet, begombásodhat, vagy bepenészesedhet.
 
Dekoráció
 
                 A dekoráció alapjaiban nem olyan eget rengetően fontos, mint például az akvárium talajának megfelelő kiválasztása, de azért még elég lényeges. A jó dekoráció fő ismérve, hogy természetes, és funkcionális feladatot is ellát. Az, hogy természetes, megint csak a „természet egy darabja” gondolathoz vezethető vissza, tehát kövek, kisebb szikladarabkák, és egyéb olyan anyag, mely a természetben fellelhető, például gyökerek. Vehetünk bolti dekorációt, például cserép bujkálókat, vasfát, kókuszdió bujkálót, köveket,(várat,krokodilt,hajóroncsot, kincses ládát és más giccses akváriumdíszeket, amit nem ajánlanék jó szívvel senkinek, hiszen teljességgel természetellenes),stb…, de ha szeretnénk, egy részét otthon is elkészíthetjük. Például, ha megelégszünk vasfa helyett szőlőtőkével, vagy a bolti kókuszdió bujkáló helyett saját magunk készítjük el, vagy a köveket mi, egy kirándulás alkalmával gyűjtjük


be. De akár cserépbujkálót is készíthetünk otthoni kacatokból is (E miatt jött létre a DIYhal).
 
Hogyan kell elkészíteni?
A választ a kérdésre itt találod:
 
                 Kókusz bujkáló:
                 Bambusz dekoráció:
                 Kő dekoráció:
                 Csiga (Sügereknek):
                 Szőlőtőke:
                 Akvárium füvesítése moha segítségével:
                 Cserép bujkáló: